Honda Mérföldkövek 1.rész

Honda mérföldkövek

1946 – Isteni szikra

A második világháborút követően új, lehetőségekkel teli időszak kezdődött Japán történelmében. Az ország újjáépítése és a munkanélküliség felszámolása komoly feladatot rótt a kor gondolkodóira, közöttük Soichiro Hondára is, aki természetesen a járműiparban igyekezett hasznossá tenni magát. Sok ötlet kavargott fejében, de csak 1946-ban jutott elhatározásra, mikor meglátogatta barátját, Kenzaburo Inukait. A taxitársaságot üzemeltető szakember műhelyében észrevett egy apró, kétütemű motort, amit rádiótranszmitterek generátorához gyártottak a háború alatt. A kompakt, hatékony erőforrás azonnal felkeltette a motorépítésben jártas Honda érdeklődését, különösképpen, mikor kiderült, hogy több, mint ötszáz darabot selejtezett le belőle a hadsereg. Több se kellett, kibérelt egy apró épületet a hamamatsui Yamashitacho iparnegyedben, és kiakasztotta rá a táblát: Honda Technical Research Institute, azaz Honda Műszaki Kutatóintézet. Innen indult útjára a vállalat, ami pár éven belül a világ legnagyobb motorkerékpár-gyártójává nőtte ki magát.

1947 – Tiszta szándék

Honda legfőbb célja az volt, hogy hatékony, mindenki által használható és persze megvásárolható járművet alkosson, e törekvés mentén született meg első terméke is. Az alapot egy strapabíró, nagykerekű bicikli adta, ennek vázába szerelték be a – némiképp átszerkesztett – generátormotorokat. Ahogy azt sejteni lehetett, a kedvező áron kínált, kifejezetten fürge drótszamár hatalmas siker lett, olyannyira, hogy a hadseregtől „örökölt”, ötszáz darabos motorkészlet három hónap alatt el is fogyott. Kiváltására két erőforrást is elkezdtek tervezni, az egyiken a legradikálisabb fejlesztéseket tették próbára, a másiknál pedig a megbízhatóság volt a cél. Végül ez utóbbi jutott szerephez a Honda A-Type néven bemutatott modellben, ami a márka első nagy sorozatban gyártott motorkerékpárjaként írta be magát a történelembe.

1948 – Ha egy üzlet beindul

Az alig hatvan kilós, fél lóerős A-Type iránt elképesztően nagy volt a kereslet, így a gyártási folyamat fejlesztése is égetővé vált. Soichiro Honda nem esett kétségbe, optimalizálta az öntési eljárást, átszervezte a munkafolyamatokat és februárban üzembe helyezte az első futószalagot. A sok-sok munka meghozta gyümölcsét, az eladások napról-napra nőttek, s arra késztették a feltalálót, hogy hivatalosan is megkezdje gyártói tevékenységét. Végül 1948. szeptember 24-én, egymillió jenes törzstőkével jegyezték be a - 34 alkalmazottat számláló - Honda Motor Company-t, a céget, amely alapjaiban változtatta meg a járműipart.

1949 – Magasabb fokozat

A Honda Motor Company igyekezett mindenben az élen járni, de leginkább annak köszönhette piaci előnyét, hogy alkalmazottait nem csak a profitszerzés motiválta, hanem kiváló terméket kívántak készíteni a vásárlóknak. Ezt bizonyítja az 1949-ben bemutatott Honda D-Type, más néven Dream, ami a korábbi modellekkel ellentétben már nem segédmotoros kerékpár, hanem teljes értékű motorkerékpár volt. Ennek megfelelően gyorsan és olcsón eljutatta gazdáját bárhová, 98 köbcentis, három lóerős motorja szinte repítette a lemezvázas konstrukciót. Persze a Honda szakemberei nem álltak le a fejlesztésekkel, két éven belül bemutatták a 146 köbcentis, 5,5 lóerős, 80 km/órás sebességre is képes E-Type modellt, az első négyütemű Honda motorkerékpárt.

1952 – Tovább az úton

Sok mozgalmas év volt a márka történetében, de talán egyik sem volt olyan jelentős, mint 1952, a Cub F születésének éve. Az ötven köbcentis, léghűtéses, kétütemű erőforrással felszerelt, egy lóerős segédmotor-kerékpár gyakorlatilag ellenállhatatlannak bizonyult, az eladott darabszám már a gyártás első évében átlépte 20 ezret, azóta pedig, nem kevesebb, mint hatvan millió (!) kelt el a - folyamatosan fejlesztett – modellből. Jelentőségét fokozza, hogy érkezésével párhuzamosan egy teljesen új értékesítési stratégiát vezetett be Honda: közel 30 ezer kerékpárüzletet vontak be az eladásokba, ezzel gyakorlatilag megkezdve a márkakereskedői hálózat kiépítését. Emellett az új korszak egyik legfőbb kezdeti lépése volt, hogy a cégközpont Japán szívébe, Tokióba költözött.

1959 – Megvalósult álom

A Honda minőségi, praktikus kerékpárjai nem csak belföldön voltak népszerűek, hanem világszerte élénk kereslet mutatkozott irántuk. Ezt látva az exportot is megindította a vállalat, olyan hihetetlen méretű piacokra téve be lábát, mint például az Egyesült Államok, ahol 1959. június 11-én nyitott meg az első Honda márkakereskedés. Ekkor már félelmetes tempóban készültek a motorok Hamamatsuban, egyetlen másik gyártó sem volt képes ekkora volumenben minőséget termelni. A rendkívüli darabszám azonban nem volt indok a pihenésre, sőt Soichiro Honda és csapata minden idők egyik legnagyobb kihívására mondott igent: rajthoz álltak a Man-szigeti TT-n. Mint mindig, a kitartó munka most is meghozta az áhított eredményt, 1961-ben már a Honda nyert a nyolcadliteres géposztályban, és a márka azóta is vezető szerepet tölt be a motorsportokban.

1969 – Új a nap alatt

Amilyen a kezdet, olyan a folytatás – tartja a mondás, s bizony nem volt kivétel a hatvanas évek sem. Miután a Honda motorok 1961-ben kivívták elsőségüket a Man-szigeti TT-n, a márka sikerrel hódította meg az öreg kontinens piacait is. Akkora volt az érdeklődés, hogy a vállalat 1962-ben saját gyárat épített Belgiumban, innen szállították többek között a Super Cub C100-at Európa minden szegletébe. A növekvő kapacitás a számokban is megmutatkozott, 1968-ra a Honda Motor Company legyártotta tízmilliomodik (!) járművét, vitathatatlan jelét adva, hogy a - Soichiro Honda kijelölte - vevőközpontú irányvonal anyagi és morális szempontból is helyes. A cég legújabb terméke a mára ikonná nemesedett Honda Dream CB750 Four volt, amely a világ első soros, négyhengeres, felülvezérelt erőforrással és tárcsafékkel felszerelt szériagyártású motorkerékpárjaként vonult be a történelembe. Kereken tíz évig maradt a kínálatban, s közel 400 ezer példány kelt el belőle.

1979 – Nincs akadály

Mint valami óriás polip, úgy fonja be bolygónkat az aszfaltozott úthálózat, de mindig akadtak olyanok, akiket a felfedezés öröme hajtott. Számukra készült el 1969-ben a márka és - nem mellesleg - a világ első igazi ATV-je, a Honda ATC90. A 89 köbcentis, négyütemű, hét lóerős újonc minden terepen elboldogult, innen is kapta nevét: All Terrain Cycle. A háromkerekű ATC90 leszármazottjai azóta átvitt és prózai értelemben egyaránt meghódították a Földet, s persze milliónyi boldog, önfeledt pillanatot szereztek gazdáiknak. Bemutatásával egyidejűleg első komoly terepmotorját is leleplezte a Honda Motor Company, ez lett a kéthengeres SL350, a mai modern off-road gépek elődje. A műszaki újítások révén a motorsportokban is remekül helyt álltak a márka gépei, 1973-ban Gary Jones és Hondája győzedelmeskedett az Amerikai Motokrossz-bajnokságban, 1979-ben pedig a Motokrossz-világbajnokságon szerzett aranyérmet a Honda. Persze a serleggyűjtés az elkövetkező években sem állt le, 1982-ben a Dakar-ralin és a Triál-világbajnokságon is Honda zárt az élen.

1981 – Kifinomult részletek

A hetvenes-nyolcvanas években egymást követték az újabb ötletek és motorkerékpárok, amelyek nem csak a vásárlók életére voltak hatással, hanem a teljes iparág fejlődésének csapásirányát is meghatározták. Gondoljunk csak az interkontinentális utazómotorok atyjára, az 1976-ban színre lépő Gold Wingre vagy a két évvel később megjelent, sajátos koncepciót megtestesítő CX500-ra, vázában a Honda első V-motorjával. Szintén óriási előrelépésnek számított a márka szakemberei által megálmodott Pro-Link futóműrendszer, hiszen minden addiginál hatékonyabb megoldást nyújtott a hátsó kerék felfüggesztésére. Az 1981-ben bemutatott technikai újítás lényege, hogy a hagyományos, oldalra szerelt rugóstagok helyett egy központi egység viseli a terheket, ami speciális himbarendszer közbeiktatásával kapcsolódik a lengőkarhoz. Ez a konstrukció hatékonyabb csillapítást és precízebb irányíthatóságot garantál, egyszersmind a tömeg-középpontosításhoz is hozzájárul, ugyanis a rugóstag közelebb kerülhet a jármű középpontjához. Nem is csoda, hogy a mai napig megőrizte létjogosultságát, és csak utódja, a Unit Pro-Link felfüggesztés képes felvenni vele a versenyt.